Tájékoztató ellátásokról , szolgáltatásokról

Tájékoztató fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kötődő ellátásokról és szolgáltatásokról 2011

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Szociális, Család és Ijfúságügyi Államtitkárság - Kabinet

Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály

Felelős kiadó: Dr. Veres Gábor osztályvezető

A Minisztérium postacíme: 

1373 Budapest, Postafiók 609.

A Minisztérium központi telefonszáma:

795-1200 (Szalay utcai épület)

Államtitkárság központi telefonszáma:

473-8100 (Alkotmány utcai telephely)

a Szociális ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei:

Címe:1054. Budapest, V. Hold u. 1.

ugyfelszolgalat@nefmi.gov.hu

Ügyfélfogadási idő szociális ügyekben:

hétfőtől-csütörtökig 9-15 óráig

pénteken 9-13 óráig

Telefon (ügyfélfogadási időben): 795-3168

A Minisztérium honlapjának címe:

 HYPERLINK "http://www.nefmi.gov.hu/" www.nefmi.gov.hu

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó 3

A fogyatékos személyek jogai, az esélyegyenlőség célterületei 4

A fogyatékos személyt megillető jogok 4

Az esélyegyenlősítés célterületei 5

A rehabilitáció 6

A tartós betegségre, illetőleg súlyos fogyatékosságra tekintettel  

folyósított  ellátások 8

Magasabb összegű családi pótlék 8

Fogyatékossági támogatás 9

Vakok személyi járadéka 15

Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások 16

Rokkantsági járadék 16

Átmeneti járadék 17

Rendszeres szociális járadék 18

Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka 20

Természetbeni ellátások és szolgáltatások 24

Közgyógyellátás

Gyermekek részére megállapítható támogatások 26

Normatív tankönyvtámogatás 26

Étkezési térítési díjkedvezmény 27

Szociális alapszolgáltatások 28

Étkeztetés 28

Házi segítségnyújtás 28

Családsegítés 29

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 29

Támogató szolgáltatás 30

Nappali ellátás 31

Szakosított ellátási formák 32

Fogyatékos személyeket ellátó intézmények 32

Lakóotthon 32

Egyéb kedvezmények 36

Személyi jövedelemadó-kedvezmény 36

Gépjárműadó fizetése alóli mentesség 36

Utazási kedvezmény 36

Utazási költségtérítés 36

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési 

és egyéb kedvezményei 40

Gépkocsi szerzési támogatás 40 

Személygépkocsi átalakítási támogatás 41

Közlekedési támogatás 41

Parkolási Igazolvány 43

Akadálymentesítési támogatás 45

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos beteg 

hozzátartozója részére folyósítható pénzbeli ellátások 47

Gyermekgondozási segély 47

Ápolási díj 49

Felhasznált joganyag 55

Mellékletek 56

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegséget vagy

fogyatékosságot megállapító igazolás kiadására jogosult szakorvos 61

Érdekvédelmi szervezetek 63

Engedélyezett támogató szolgálatok 68

Tájékozódást segítő honlapok 72

ELŐSZÓ

A fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek életét megkönnyíteni, élhetőbbé, korlátoktól mentesebbé tenni már önmagában komoly elhivatottságot jelentő feladat. Minden egyes szakember, aki az egészségügyi, szociális, oktatói-nevelői területen ehhez a munkához kapcsolódik, kiemelkedő emberi nagyságról, komoly szakmai felkészültségről tesz tanúbizonyságot. 

Az elmúlt időszak hazai eredményei egyaránt adnak okot a bizakodásra, és hívják fel a figyelmet az előttünk álló feladatokra. A fizikai akadálymentesítés mellett szükség van a kommunikációs akadálymentesítésre is, hogy látványosan csökkenjen a társadalom közönye, idegenkedése a fogyatékossággal élőkkel szemben. Nemcsak a segítségnyújtást kell kulcsfontosságúnak tekintenünk, hanem egyúttal minden állampolgár számára meg kell teremtenünk a valóban minőségi, emberhez méltó, „élhető élet" feltételeit is. Ezek a szándékok nem valósíthatók meg kizárólag minisztériumi, hivatali intézkedésekkel, a sikerek mindig több szereplőn, mindannyiunkon múlnak. 

Világossá kell tennünk, hogy teljes értékű személyeknek tekintjük a fogyatékos társainkat, nem pedig másoknak, betegeknek vagy szánalomra méltónak.

Emberi kapcsolataink, a társadalom valódi értékét az is meghatározza, mennyire adatik meg embertársainknak az esély arra, hogy boldogabb, tartalmasabb, teljesebb értékű életet élhessenek. Valamennyi állampolgár számára, akár egészséges, akár valamilyen betegséggel, fogyatékossággal kell élnie. Közös célunk, hogy elősegítsük a társadalmi integrációt, a társadalmi összetartozást és az életkörülmények javítását, érvényesítsük az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elvét.

Jelen kiadványunk ennek szellemében kíván segítséget nyújtani a tájékozódásban, egyúttal igyekszik hasznos és aktuális információkkal szolgálni a fogyatékossággal élők ellátásában résztvevő szakemberek és valamennyi érdeklődő, felelősen gondolkodó állampolgár számára.

Budapest, 2011. március 

A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK JOGAI,

AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTÉS CÉLTERÜLETEI

A fogyatékossággal élő emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni. Az Országgyűlés a fogyatékossággal élő emberek hátrányainak enyhítésére, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt. 

A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.

A törvény deklarálja, hogy a tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, a fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt.

A fogyatékos személyt megillető jogok

Környezet

A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre.

Kommunikáció

A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.

Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.

Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés

A fogyatékos személy számára a törvényben meghatározottak szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést.

A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját - külön jogszabályban meghatározottak szerint - beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére.

Közlekedés

A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre.

Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.

Támogató szolgálat, segédeszköz

A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt. 

Az esélyegyenlősítés célterületei

Egészségügy

A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire.

A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. 

Az orvos - vagy az általa megbízott egyéb egészségügyi dolgozó - a kiskorú személy fogyatékosságának megállapításakor a szülőt (gyámot) haladéktalanul tájékoztatja az igénybe vehető ellátásokról és fejlesztési lehetőségekről. Az ezzel kapcsolatos tájékoztató kiadásáról a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter gondoskodik.

Oktatás, képzés

A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben vegyen részt a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint.

A fogyatékos személy óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó óvodát és iskolát a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján.

Foglalkoztatás

A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.

Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.

Lakóhely

A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához.

Kultúra, sport

A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását.

A rehabilitáció

A Kormány által létrehozott szervezet a fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

- a fogyatékos személy meglévő, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését, és lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerinti módosítását, továbbfejlesztését;

- a rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése;

- a rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése;

- a segédeszköz, valamint a segédeszköz-ellátás fejlesztés irányainak kidolgozása;

- a segítő szolgálatok, illetve azok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása;

- a rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása;

- a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében.

A TARTÓS BETEGSÉGRE, ILLETŐLEG SÚLYOS FOGYATÉKOSSÁGRA TEKINTETTEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK

Magasabb összegű családi pótlék

Ki jogosult magasabb összegű családi pótlékra?

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos kiskorú, illetőleg a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos nagykorú személy.

Ki a tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos kiskorú gyermek?

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.

Ki a tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy?

Az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Ki állapítja meg és folyósítja a magasabb összegű családi pótlékot?

A Magyar Államkincstár lakóhely szerint illetékes igazgatósága.

Milyen igazolást kell benyújtani a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti kérelemhez?

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló igazolást. 

Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.

Ki állítja ki az igazolást a tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról?

A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.

A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

Nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor?

A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elsőfokú szakértői bizottságának szakhatósági állásfoglalása vagy 2009. október 1-jét megelőzően kiadott - külön jogszabályban foglaltak szerint szakhatósági állásfoglalásnak minősülő - szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett. Esetében a magasabb összegű családi pótlékot, azaz a nevelési ellátást az iskoláztatási támogatásra való jogosultságának megszűnését követően állapítják meg.

Mennyi a magasabb összegű családi pótlék összege?

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,

A saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy 20 300 forint.

Ha a nagykorú személy magasabb összegű családi pótlékban részesül, az ellátás folyósítása mellett folytathat-e kereső tevékenységet?

A magasabb összegű családi pótlék folyósítása mellett lehet kereső tevékenységet folytatni. Amennyiben az ellátásban részesülő személy keresete három hónapon keresztül meghaladja a minimálbér összegét, a magasabb összegű családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetik. Ha azonban csökken a kereset, vagy megszűnik a kereső tevékenység, újra lehet kérni a magasabb összegű családi pótlék folyósítását.

Fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére járó pénzbeli juttatás.

A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

Ki jogosult a fogyatékossági támogatásra?

Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki

- látási fogyatékos,

- hallási fogyatékos,

- értelmi fogyatékos,

- autista,

- mozgásszervi fogyatékos, vagy

- halmozottan fogyatékos

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Ki tekinthető látási fogyatékos személynek?

Akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes.

Ki tekinthető hallási fogyatékos személynek?

Akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be.

Ki tekinthető értelmi fogyatékos személynek?

Akinek értelmi akadályozottsága – genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt – középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű.

Ki tekinthető autistának?

Akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.

Ki tekinthető mozgásszervi fogyatékos személynek?

Akinek – a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt – helyváltoztatásához a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges, (ideértve azt a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött személyt is, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes), vagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. 

Ki tekinthető halmozottan fogyatékos személynek?

Akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, valamint akinek hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és látási, vagy értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

Az a személy, aki a vakok személyi járadékában, vagy a magasabb összegű családi pótlékban részesül, jogosult a fogyatékossági támogatásra?

A vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy, vagy a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a vakok személyi járadékára való jogosultságáról lemond. 

Mennyi a fogyatékossági támogatás összege?

A támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2011-ben 28.500,- forint,) 

- 65%-a (2011-ben18.525,- forint): ha az igénylő látási, hallási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,

- 80%-a (2011-ben 22.800,- forint): ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik.

Ha a vakok személyi járadékában részesülő személy a járadék helyett a fogyatékossági támogatás megállapítását kéri, milyen összegű lesz a fogyatékossági támogatás?

Ha a vakok személyi járadékában részesülő személy fogyatékossági támogatásra tart igényt, a fogyatékossági támogatás - a vakok személyi járadékának megszűntetését követően -,

- 65%-ban illeti meg, ha nem kéri az önkiszolgálási képesség vizsgálatát,

- 80%-ban akkor, ha önkiszolgálási képességének hiányát állapítják meg.

Ki nem jogosult a fogyatékossági támogatásra?

A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra ha

- a vakok személyi járadékában részesül,

- magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy

- utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

Mikor szűnik meg a fogyatékossági támogatásra való jogosultság?

Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha

- a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;

- a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja.

A fogyatékossági támogatásban részesülő mozgásszervi fogyatékos személy jogosult-e a közlekedési támogatásra?

A fogyatékossági támogatásban részesülő mozgásszervi fogyatékos személy a közlekedési támogatásra nem, de a gépkocsi-szerzési, átalakítási támogatásra jogosultságot szerezhet.

Ki veszi fel jogalap nélkül a fogyatékossági támogatást?

 Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki

- arra nem jogosult, vagy

- kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.

Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozatban kötelezték.

30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb, mint három év telt el.

Van-e lehetőség a jogalap nélkül felvett ellátás részletekben történő visszafizetésének engedélyezését?

Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a kincstár legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.

A fogyatékossági támogatás igénylésének rendje

Mikor nyújtható be legkorábban a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelem?

A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti.

Melyik szervhez kell benyújtani a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmet?

A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell előterjeszteni a Magyar Államkincstár kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes igazgatóságánál.

Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni?

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt.

Mit tartalmaz az orvosi beutaló?

Az orvosi beutalóban a háziorvos

- nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e,

- véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,

- nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező szakértői bizottság általi személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.

A Magyar Államkincstár mi alapján állapítja meg a fogyatékossági támogatást?

Az orvos szakértő szerv szakhatósági állásfoglalása alapján, amely tartalmazza, az igénylő súlyos fogyatékosságának minősítését.

Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelemhez nem csatolja a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló szakhatósági állásfoglalást?

Ha az igénylő a kérelemhez nem csatolja az orvos szakértői szervnek a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét, az Igazgatóság a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció megküldésével megkeresi a szakértő bizottságot a súlyos fogyatékosság minősítése céljából.

Személyesen meg kell jelenni a szakértői vizsgálaton?

A kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítése céljából személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívás ellenére nem jelenik meg, az Igazgatóság az eljárást megszüntetheti.

Ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a szakértői bizottság a vizsgálatot - a háziorvos javaslatától függően - a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy szakértői bizottság telephelyén végzi el.

Mely naptól jár a fogyatékossági támogatás?

Ha a támogatásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. 

Hogyan történik a fogyatékossági támogatás folyósítása?

A fogyatékossági támogatást a Kincstár havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja.

A fogyatékossági támogatás megállapítását követően a kincstár milyen igazolásokat állít ki?

A fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozat alapján a kincstár hatósági igazolványt állít ki 

- az utazási kedvezmény igénybevétele céljából, valamint 

- az adókedvezmény megállapításához.

Ha a fogyatékossági támogatásban részesülő személy meghal, ki veheti fel a fel nem vett támogatást?

Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

Ha a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti igényt elutasították, mikor lehet ismét igényelni az ellátást?

Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.

Mikor vizsgálják felül a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot?

A súlyosan fogyatékos állapot fennállását - ha a szakhatósági állásfoglalás eltérően nem rendelkezik - öt évenként az orvos-szakértői szerv felülvizsgálja.

Mi történik abban az esetben, ha a fülvizsgálat során a szakértői szerv megállapítja, hogy a támogatásban részesülő személy állapotában változás következett be?

Ha a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor az Igazgatóság dönt az ellátás mértékének módosításáról. 

Ha a szakértői bizottság a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló

- rosszabbodást állapít meg, úgy számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került,

- javulást állapít meg, úgy számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulás megállapítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.

Mi történik abban az esetben, ha a fogyatékos állapot már nem áll fenn?

Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától megszüntetik.

A fogyatékossági támogatásban részesülő személynek van bejelentési kötelezettsége a kincstár felé?

A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a kincstárat.

Vakok személyi járadéka

2001. június 30-ig a 18. életévét betöltött erősen látáscsökkent vagy vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították meg. 2001. július 1-jétől új jogosult részére a vakok személyi járadékát nem lehet megállapítani.

A vakok személyi járadékában részesülő személy a járadék helyett kérheti a fogyatékossági támogatás megállapítását.

EGÉSZSÉGKÁROSODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELLÁTÁSOK

Rokkantsági járadék

Ki jogosult a rokkantsági járadékra?

Rokkantsági járadékra jogosult a 18. életévét betöltött személy, ha 25. életévének betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett.

A rokkantsági járadék megállapítása függ a megszerzett szolgálati időtől?

Tekintettel arra, hogy a járadékot a fiatal egészségkárosodott személyek részére állapítják meg, a járadék megállapításához nem kell szolgálati idővel rendelkezni.

Mikor lehet benyújtani a rokkantsági járadék megállapítása iránti kérelmet?

Legkorábban a 18. életév betöltésekor, de még a 25. életév betöltése előtt.

Hol kell kérni a rokkantsági járadék megállapítását?

A lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél. Az ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

A kérelem alapján ki állapítja meg az egészségkárosodás mértékét?

A nyugdíjbiztosítási szerv a benyújtott kérelem alapján megkeresi az orvos szakértői szervet az egészségkárosodás megállapítása céljából.

Milyen ellátást lehet megállapítani annak a 18. életévét betöltött személynek, akinek az egészségkárosodásának mértéke nem éri el a 80%-ot, de meghaladja az 50%-ot?

Ha a 18. életévét betöltött személy egészségkárosodásának mértéke meghaladja az 50%-ot, de betegsége miatt nem tud dolgozni, s nem is áll tanulói jogviszonyban, a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjétől kérheti a rendszeres szociális segély megállapítását. 

A rendszeres szociális segély jövedelmi és vagyoni helyzettől függő ellátás, de a jogosultság vizsgálata során csak a nagykorú személy jövedelmi, vagyoni helyzetét lehet vizsgálni, a közös háztartásban élő szülők jövedelmét, vagyonát azonban nem.

Ha a 18. életévét betöltött személy magasabb összegű családi pótlékban részesül, a családi pótlék jövedelemnek minősül, ezért annak összegét egészítik ki a rendszeres szociális segély összegéig.

Ha azonban a 18. életévét betöltött személy fogyatékossági támogatásban részesül, a fogyatékossági támogatás nem minősül jövedelemnek, ezért ebben az esetben a fogyatékossági támogatás mellett a teljes összegű rendszeres szociális segélyt folyósítják.(2011-ben 25.650,- Ft)

A rokkantsági járadék folyósítása mellett lehet-e a magasabb összegű családi pótlékot vagy a fogyatékossági támogatást folyósítani?

Igen, a járadékos részére lehet folyósítani vagy a magasabb összegű családi pótlékot, vagy a fogyatékossági támogatást.

A rokkantsági járadék folyósítása mellett lehet-e árvaellátást folyósítani?

Nem. Az árvaellátás hozzátartozói nyugellátásnak minősül, ezért a járadékos árvaellátásra nem jogosult. Ha azonban az árvaellátás összege magasabb, mint a rokkantsági járadék összege, a járadék helyett kérheti az árvaellátás folyósítását.

Mennyi a rokkantsági járadék összege?

2011-ben a rokkantsági járadék összege 33.300,- forint.

Lehet-e a rokkantsági járadék folyósítása mellett kereső tevékenységet folytatni?

Amennyiben a járadékban részesülő személy egészségi állapota engedi, a járadék folyósítása mellett folytathat kereső tevékenységet.

Átmeneti járadék

Ki jogosult az átmeneti járadékra?

Átmeneti járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és

- rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

- saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és

- nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és

- keresőtevékenységet nem folytat, vagy az átmeneti járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

A járadék megállapítása szempontjából mi tekinthető kereső tevékenységnek?

Minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

Mennyi az átmeneti járadék összege?

Az átmeneti járadék havi összege a jogosultnak az átmeneti járadékra való jogosultság időpontjáig megszerzett nyugdíjalapot képező jövedelem és szolgálati idő alapján kiszámított öregségi nyugdíjának - tekintet nélkül a magánnyugdíj-pénztári tagságra - 75%-a, de nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél.

Rendszeres szociális járadék

Ki jogosult rendszeres szociális járadékra?

Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és a Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában

- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és

- rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és

- saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és

- nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és

- keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

Mennyi a rendszeres szociális járadék összege?

2011-ben a rendszeres szociális járadék  havi összege: 27.000,- forint.

A már korábban megállapított, a korhatárt betöltött személyek esetében 31.360,- forint.

Ki az együttműködésre kötelezett járadékos?

Az, aki a rehabilitációs szakértői bizottság szakvéleménye szerint rehabilitálható.

Amennyiben a rendszeres szociális járadékra jogosult személy rehabilitálható, mi az ellátás megállapításának további feltétele?

Azon személy esetén, aki a rehabilitációs szakértői szerv szakértői bizottsága szakvéleménye vagy szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának további  feltétele, hogy a regionális munkaügyi központnak a kérelmező lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye.

Ki mentesül a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól?

A nyilvántartásba vételi kötelezettség alól kötelezettség alól mentesül az, aki

- keresőtevékenységet folytat, vagy

- oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy

- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt tíz éven belül eléri.

A járadékban részesülő személynek van-e együttműködési kötelezettsége?

Az együttműködésre kötelezett járadékos a munkaügyi központtal együttműködésre köteles.

Az együttműködésre kötelezett járadékossal a munkaügyi központ álláskeresési megállapodást köt. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság a rendszeres szociális járadékot megállapító határozatát közli a munkaügyi központtal, valamint tájékoztatja a határozat jogerőre emelkedéséről.

A munkaügyi központ az együttműködésre kötelezett járadékosnak az álláskeresési nyilvántartásból való törléséről szóló határozatát közli a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal, ha a törlésre az együttműködési kötelezettség megszegése miatt került sor.

Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka

Ki jogosult a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára?

A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű, és

- saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és

- nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, és

- a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és

- a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető kereset-kiegészítésben vagy átmeneti kereset-kiegészítésben részesült.

Mennyi a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának összege?

A járadék havi összege a megállapításkor megegyezik a kereset-kiegészítésnek, átmeneti kereset-kiegészítésnek a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2011-ben 28.500,- Ft) háromszorosa.

Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításának, folyósításának közös szabályai

A járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a járadék folyósítására, rendszeres emelésére, a járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentességére - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Hova kell benyújtani a járadék megállapítása iránti kérelmet?

A járadék iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani annak a keresőtevékenységnek az időtartama alatt vagy a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek során az egészségkárosodás bekövetkezett. A határidő elmulasztása jogvesztő.

A fenti határidőbe mely időtartamok nem számítanak bele?

A fenti határidőbe nem számít bele

- a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama,

- az Foglalkoztatási törvény szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama,

- a rehabilitációs járadék és a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj iránti kérelem bejelentésétől az elbírálásáig tartó időszak, a rehabilitációs járadékra és a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság időtartama,

- a rendszeres szociális járadék iránti kérelem bejelentésétől az elbírálásáig tartó időszak és a rendszeres szociális járadékra jogosultság időtartama.

Az átmeneti járadékra való jogosultság megállapításánál a fenti határidőbe nem számít bele a rendszeres szociális járadék folyósításának időtartama.

Mely naptól lehet megállapítani a járadékot?

A járadék a jogosultsági feltételek bekövetkeztének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes.

A járadék megállapítását követően van-e bejelentési kötelezettsége a járadékos személynek?

A járadékra jogosult tizenöt napon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról, valamint arról, ha keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80%-át.

Mikor vizsgálják felül a járadékra való jogosultságot?

A járadékra való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű egészségkárosodás fennállását a határozatban meghatározott időpontban vizsgálják felül, kivéve, ha a határozat alapján a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető.

Soron kívüli felülvizsgálatot mely esetben tartanak?

A nyugdíjbiztosítási igazgatóság a rendszeres felülvizsgálaton kívül a járadékra jogosultat - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt, vagy az egészségkárosodás mértéke a járadék folyósítása alatt kisebb mértékűvé vált.

Mely esetben szűnik meg, illetőleg szüntetik meg a járadékra való jogosultságot?

A járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a járadékra jogosult

- meghalt,

- a járadék folyósításának megszüntetését kéri,

- három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,

- egészségkárosodásának mértéke nem éri el az e rendeletben meghatározott mértéket,

- keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át,

- saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,

- részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,

- a munkaügyi központtal együttműködésre kötelezett és az álláskeresési nyilvántartásból való törlésére - a járadék megállapításától számított 24 hónapon belül - az együttműködési kötelezettség megszegése miatt került sor,

- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

- neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.

Az átmeneti járadékra való jogosultság túl megszűnik, ha az átmeneti járadékra jogosult eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

A járadék mellett lehet-e kereső tevékenységet folytatni?

Igen, a járadékos folytathat kereső tevékenységet, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (2011-ben 78.000,- Ft) összegének 80%-át.

A fenti kereseti korlát vonatkozik azokra a személyekre is, akik 2007. december 31-én már járadékban részesültek?

Nem. Azok a személyek, akik 2007. december 31-én járadékban részesültek, 2011. december 31-ig a korábban hatályos szabályok szerint dolgozhatnak, azaz napi nyolc óránál kevesebb munkaidőben, kereseti korlát nélkül.

TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

Közgyógyellátás

A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki.

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott

- járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, (az egyéni gyógyszerkeret legfeljebb 12.000,- Ft, az éves eseti keret 6.000,- Ft)

- gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá

- az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

Hova kell benyújtani a közgyógyellátás megállapítása iránti kérelmet?

A lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez.

Ki jogosult alanyi jogon a közgyógyellátásra?

- az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú,

- a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy,

- a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott,

- a központi szociális segélyben részesülő,

- a rokkantsági járadékos,

- az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban,

- az, aki saját jogán jogosult magasabb összegű családi pótlékra, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

A fogyatékossági támogatásban részesülő személy alanyi jogon jogosult a közgyógyellátásra?

A fogyatékossági támogatás önmagában nem jogosít alanyi jogon a közgyógyellátásra. Ha azonban a fogyatékossági támogatásban részesülő rokkantsági járadékban részesül, a járadék folyósítása alapján jogosult a közgyógyellátásra. Ha rokkantsági járadékban nem részesül, normatív alapon kérheti a közgyógyellátás megállapítását, ha a feltételeknek megfelel.

Ki jogosult normatív alapon a közgyógyellátásra?

Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja 

- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2011-ben 2.850,- forint) feltéve, hogy 

- a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2010-ben 28.500,- forint), egyedül élő esetén 150%-át (2011-ben 42.750,- forint).

Mely esetben lehet a közgyógyellátást méltányosságból megállapítani?

A jegyző méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.

Jó tudni

A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. 

A jogosultság 

- az ellátásra alanyi jogon jogosultak esetében két évre, 

- normatív alapon, és méltányosságból megállapított ellátás esetében egy évre kerül megállapításra. 

Mely naptól állapítják meg a közgyógyellátásra való jogosultságot?

A jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15 nap. 

Mennyi az egyéni gyógyszerkeret összege?

Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de 2011. évben legfeljebb havi 12.000,- forint lehet. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1.000,- forintot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra. 

Mennyi az eseti gyógyszerkeret összege?

Az eseti keret éves összege 2011. évben 6.000,- forint. 

Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel. 

Mely esetben kell megszüntetni a közgyógyellátásra való jogosultságot?

Meg kell szüntetni a közgyógyellátásra való jogosultságot, ha

- az igazolvány kiállítására jogosultság hiányában került sor, vagy

- a jogosultság az igazolvány kiállítását követően megszűnt, vagy

- a jogosult az igazolványt rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel.

Gyermekek részére megállapítható támogatások

Normatív tankönyvtámogatás

Ki jogosult normatív alapon tankönyvre?

Normatív alapon jogosult tankönyvre

A nappali rendszerű oktatásban résztvevő

tartósan beteg

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

három vagy többgyermekes családban él,

nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult gyermek, személy.

A jogosultság igazolása

A normatív kedvezményre való jogosultságot a tartósan beteg, három-vagy többgyermekes családban élő gyermek esetén, nagykorú és saját jogán családi pótlékban részesülő személy esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról – a családtámogatási kifizetőhely által – kiállított igazolással, illetve ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, szakorvosi igazolással.

sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozattal kell igazolni. 

Igényt bejelentése

Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Ha a bejelentés későbbi időpontban történik – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni.

Étkezési térítési díjkedvezmény

Gyermekétkeztetés esetén

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,

- fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, gyermek az intézményi térítési díj 100%-át

- a fentiek alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át

- három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani.

A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.  A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.

A normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni

- a tizennyolc éven aluli,

- a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint

- az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos

gyermekeket.

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

Étkeztetés

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen 

- koruk, 

- egészségi állapotuk, 

- fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, 

- szenvedélybetegségük vagy 

- hajléktalanságuk miatt.  

A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.

Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítják az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

A házi segítségnyújtás keretében milyen segítséget nyújtanak? 

- az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

- az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

- a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

A házi segítségnyújtás biztosítását megelőzően vizsgálják az igénylő gondozási szükségletét?

Igen. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, illetőleg a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

Milyen időtartamban biztosítják a házi segítségnyújtást?

A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában nyújtják. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt tájékoztatják a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.  

Családsegítés

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. 

A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. 

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében milyen szolgáltatást biztosítanak?

- az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

- a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

- szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából ki a szociálisan rászoruló?

- az egyedül élő 65 év feletti személy,

- az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

- a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

Támogató szolgáltatás

Támogató szolgáltatás

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

Mi a támogató szolgáltatás feladata? 

- az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),

- az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,

- információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

- a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,

- segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

- egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,

- segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,

- a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.

A támogató szolgáltatás igénybevétele során ki minősül szociálisan rászorultnak?

Súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

A súlyos fogyatékosságot milyen irattal lehet igazolni?

- az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

- az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

Nappali ellátás

A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

- tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

- tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

- harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSI FORMÁK

Fogyatékos személyeket ellátó intézmények

Ki gondozható a fogyatékos személyek otthonában?

Az a fogyatékos személy, akinek oktatására, képzésére, gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

Kiknek nyújt ellátást a fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye?

Azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Az intézmény előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.

Kiknek nyújt ellátást a fogyatékos személyek gondozóháza? 

Azoknak a fogyatékos személyeknek biztosítanak ellátást, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.

Lakóotthon

A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, illetve tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

Milyen típusai vannak a lakóotthonnak?

- fogyatékos személyek lakóotthona;

- pszichiátriai betegek lakóotthona;

- szenvedélybetegek lakóotthona.

Milyen lakóotthoni ellátási formák léteznek? 

A lakóotthoni ellátás formái fogyatékos személyek lakóotthona esetében:

- rehabilitációs célú lakóotthon,

- ápoló-gondozó célú lakóotthon;

pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon.

Ki helyezhető el rehabilitációs célú lakóotthonban?

- aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt;

- aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg;

- önellátásra legalább részben képes;

- lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.

Ki helyezhető el a fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába?

A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába - intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel - a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el fogyatékos személy. A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.

Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak teljes körű ellátást biztosít.

Az intézmények igénybevételével kapcsolatos tudnivalók

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik.

Mi alapozza meg a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését?

- a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata,

- a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése,

- a bírói ítélet,

- az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata,

- a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg.

Pszichiátriai betegek ellátását biztosító bentlakásos intézményi szolgáltatás kötelező igénybevételét a bíróság abban az esetben rendeli el, ha

- a pszichiátriai beteg további fekvőbeteg gyógyintézeti elhelyezést nem igényel, és saját lakóhelyére nem bocsátható vissza, mivel önmaga ellátására nem képes, ellátásra alkalmas családtagja nincs, illetve

- a korábban szociális, vagy egészségügyi ellátásban részesült személy esetében tartós bentlakásos intézményi elhelyezés indokolt. 

Milyen szakvélemények szükségesek az intézményi ellátások igényléshez?

A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményébe történő felvétel, valamint a pszichiátriai betegek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleményét.

A fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló,

- a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét vagy

- a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet vagy

- a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka illetve magasabb összegű családi pótlék megállapításáról dokumentumot.

Kiskorú esetében a fogyatékos személyek otthonába történő elhelyezés iránti kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét.

A közösségi pszichiátriai ellátás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményét a pszichiátriai betegség fennállásáról. Ha a szolgáltatást igénylő nem rendelkezik szakvéleménnyel, a szolgáltatás részére a kérelem benyújtásától számított legfeljebb három hónapig átmeneti jelleggel biztosítható.

Demens személyek ellátása esetén az igénybevételre irányuló kérelemhez be kell nyújtani az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos által kiállított, nappali ellátás esetén a demencia kórképet megállapító, bentlakásos intézményi ellátás esetén a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményt.

Mikor szűnik meg az intézményi jogviszony?

Az intézményi jogviszony megszűnik

- az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

- a jogosult halálával,

- a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.

EGYÉB KEDVEZMÉNYEK

Személyi jövedelemadó kedvezmény

Ki jogosult az adókedvezményre?

Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére a fentieken túl jogosult az a személy is, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.

Gépjárműadó fizetése alóli mentesség

Adómentes az a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13.000,- forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

Utazási kedvezmény

Ki jogosult az utazási kedvezményre?

Utazási kedvezmény igénybevételére jogosult:

- korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel az a vak személy, aki vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján, vagy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkezik;

- korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült személy;

- korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel az a személy, aki vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, a Magyar Államkincstár Igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítvány alapján,

- korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel a fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a Magyar Államkincstár által kiállított hatósági bizonyítvány alapján,

- korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel a fenti személyekkel együtt utazó személy.

Ki állítja ki az utazási kedvezmény igénybevételére jogosító hatósági bizonyítványt?

A Magyar Államkincstár Igazgatósága a magasabb összegű családi pótlék, valamint a fogyatékossági támogatás megállapításával állítja ki a hatósági bizonyítványt.

Az utazási kedvezmény mértéke

			Kedvezmények a hely- közi közlekedésben	Kedvezmé-nyek a helyi közlekedés-ben
			jegy- kedvez- mény	bérlet- kedvez- mény	bérlet-kedvezmény
	Fogyatékos személyek utazási kedvezménye		(vasúti személy- szállítás, HÉV, helyközi autóbusz- közlekedés, komp- és révközlekedés)	(helyi közúti és kötött-pályás közlekedés)
			[%]	[%]
vak személy	90	90	100
hallássérült személy	90	90	100
a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, valamint a súlyosan fogyatékos személy	90	90	100
a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, valamint a fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vak személy és hallássérült személy 1 fő kísérője	90	-	100

A rokkantsági járadékban részesülő személy jogosult utazási kedvezményre?

A rokkantsági járadékban részesülő személy a helyközi közlekedésben a „Nyugdíjasok Utazási Utalványa” alapján évente 16 alkalommal kedvezményes menetjegy megvételére jogosult. Választása szerint két 50%-os kedvezményes utazási lehetőség összevonásával 90%-os magasabb kedvezményt is igénybe vehet.

Utazási költségtérítés

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint a fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.

Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott - a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely-és pótjegyek árához nem jár utazási költségtérítés.

Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem képes - melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti -, utazási költségtérítésként kilométerenként 21 forint illeti meg. Amennyiben a biztosított egészségi állapota miatt kísérő szükséges, a fenti összeg együttesen illeti meg a biztosítottat és kísérőjét. 

Az útvonal hosszának meghatározásánál az adott viszonylatban legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát kell figyelembe venni.

A korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költség megtérítéséhez utazási utalvány kiállítására a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja. 

A szolgáltatást nyújtó intézmény az „Utazási Utalvány betétlapja” elnevezésű, UTIK 10/a. számú nyomtatványt az Egészségbiztosítási Pénztáraknál (Budapesten a XIII. kerület Teve u. 1.) szerezheti be.

A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK 

KÖZLEKEDÉSI ÉS EGYÉB KEDVEZMÉNYEI

Gépkocsi szerzési támogatás 

A belföldi kereskedelmi forgalomban történő 3 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén a vételárhoz, valamint a Szociális és Foglalkoztatási Hivatal előzetes engedélyével a külföldről behozandó, a fentieknek megfelelő személygépkocsi, illetőleg segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatos költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás.

A támogatás mértéke a vételár, illetve a forgalomba helyezéssel kapcsolatos költségének 60%-a, legfeljebb azonban 300.000,- forint.

Ki kérheti a szerzési támogatás megállapítását?

Aki érvényes vezetői engedéllyel - segédmotoros rokkantkocsi szerzési támogatására irányuló kérelem esetén járművezetői igazolvánnyal - rendelkezik, vagy gépjárművezetői alkalmasságát az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú szakértői bizottsága megállapította, vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja, valamint

- családjában a tárgyévet megelőző évben az egy főre jutó jövedelem a tárgyév január 1-jén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2011-ben 28.500,- Ft) 2,5-szeresét.

- a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben, valamint a fenti két feltétellel rendelkező

- személy, aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt.

A Szociális és Gyámhivatal az alábbi feltételek együttes fennállása esetén szerzési támogatásra való jogosultságot állapíthat meg annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek is, 

- aki a szakértői bizottság véleménye szerint gépjármű vezetésére alkalmatlan,

- akinek a gépjármű használata munkaviszonya vagy, tanulói jogviszonya fenntartása miatt indokolt,

- akinek a szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező, vele legalább egy éve közös háztartásban élő, nagykorú gyermeke, testvére írásbeli nyilatkozatban vállalja.

Személygépkocsi átalakítási támogatás

Gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személy-gépkocsi vásárlásához, gépkocsi segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás, továbbá a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását, vagy a személygépkocsinak a súlyos mozgáskorlátozott személy biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott támogatás.

Az átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 30.000,- forint.

Közlekedési támogatás

A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása.

Alapösszege: 7.000,- forint/év.

Mennyi a közlekedési támogatás mértéke?

Ha a súlyos mozgáskorlátozott személy az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, és

- tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll: 24.500,- Ft, ha kiskorú eltartásáról is gondoskodik:28.000,- Ft

- ha a súlyos mozgáskorlátozott személy az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, de nem áll tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban: 7.000,- Ft, ha kiskorú eltartásáról is gondoskodik:10.500,- Ft

Ha a súlyos mozgáskorlátozott személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte: 7.000,- Ft, ha kiskorúak eltartásáról saját háztartásában gondoskodik:10.500,- Ft.

Jó tudni

A fogyatékossági támogatásba részesülő személy közlekedési támogatásra nem jogosult.

A közlekedési kedvezmények iránti, illetve a szerzési támogatás érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani a tárgyév április 30-ig.

A közlekedési támogatás iránti igény a fenti határidőt követően is benyújtható, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik be,

Átalakítási támogatás és parkolási engedély iránti kérelem a tárgyévben bármikor benyújtható.

A közlekedési kedvezmények megállapításának jövedelmi határa: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5-szerese.

Szerzési, illetve átalakítási támogatás ugyanazon személy esetében hét évenként egy ízben adható.

A szerzési támogatással megvásárolt, vagy külföldről behozott személygépkocsit a vásárlás, vagy a magyarországi forgalomba helyezéssel kapcsolatos vámigazgatási eljárás befejező napjától számított 3 éven belül csak a Szociális és Gyámhivatal előzetes hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Az elidegenítési tilalmat a járműnyilvántartásba az állam javára bejegyzik.

A jogosult a szerzési támogatással történő vásárláskor a szerződést, illetve külföldről behozott gépkocsi esetén a vámokmányt a vásárlás, illetve a behozatal időpontjától számított 5 napon belül köteles bemutatni az utalványt kiállító hivatalnak, amely a bemutatott számlán, szerződésen, illetőleg a vámokmányon igazolja a bemutatás tényét.

A szerzési támogatásban részesült személy a jármű forgalomba helyezésére vagy átírására irányuló eljárás során köteles nyilatkozni arról, hogy a járművet a szerzési támogatás felhasználásával vásárolta. Kérnie kell a törzskönyv kiállításának felfüggesztését a hivatal határozatának megérkezéséig.

Ha a fenti bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vagy ha a gépkocsi átírását elmulasztja, a szerzési támogatást vissza kell fizetnie.

Parkolási Igazolvány

Ki jogosult parkolási igazolványra?  

Az, aki

súlyos mozgáskorlátozott,

látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,

2001. július 1-jét megelőzően vaknak, vagy

a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékos-ságokról szóló rendelet szerint vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minősül, 

és a minősítést szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja.

Mire jogosult az igazolvány birtokosa?  (illetve az őt szállító jármű vezetője) 

A KRESZ-ben meghatározottak alapján az alábbiakra jogosult:

- egyes behajtást tiltó jelzőtáblánál a tilalom ellenére behajthat, ha úticélja a jelzőtáblával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg. 

- a járdán a járművével akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg

- járművével olyan helyen is várakozhat, ahol azt várakozást jelző tábla tiltja, 

- ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat, korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben. (A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban a mozgáskorlátozottat szállító járműre is vonatkozik.)

Hol kell igényelni a parkolási igazolványt?

Az igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes okmányirodáshoz, vagy a jegyzőhöz is be lehet nyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a betegséget, fogyatékosságot igazoló szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást. Ha az ügyfél nem személyesen nyújtja be kérelmét, egy darab igazolványképet is mellékelnie kell a kérelméhez.

A személyesen eljáró ügyfél a kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. Az ügyfélnek a kérelmet akkor is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. Az ügyfél írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - a körzetközponti jegyző „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel.

A kérelemhez milyen szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást kell benyújtani?

a súlyos mozgáskorlátozott személynek:

A háziorvos által kiállított szakvéleményt, mely szerint közlekedőképességének vizsgálata során pontjainak száma 7 vagy annál több.

a látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista személynek:

A Nemzeti rehabilitációs és Szociális Hivatal orvosi bizottságának szakvéleményét, szakhatósági állásfoglalását a súlyos fogyatékosság minősítéséről.

a 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősített személynek:

A területi vezető szemész által kiállított, a vakok személyi járadékát kérelmező nyilvántartási lapot.

a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak, gyengénlátónak, mozgásszervi, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősülőnek (törvényes képviselőjének):

A szakorvos által kiállított Igazolást a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről.

Fontos tudni:

Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.

Az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet. 

Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki. 

Az igazolványban foglaltak adattartalmát, érvényességét, hatályát, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő jogosult ellenőrizni.

Ha az igazolvány kiadásáig a kérelemben feltüntetett adatokban változás következik be, az ügyfél köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni és a kérelmet annak megfelelően módosítani.

A nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni a körzetközponti jegyzőnél. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérelmezni kell.

Akinek az igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított nyolc munkanapon belül bármely körzetközponti jegyzőnél bejelenteni. 

Mely esetben érvénytelen az igazolvány? 

- a jogosult meghalt;

- időbeli hatálya lejárt;

- a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan;

- meghamisították;

- a körzetközponti jegyző a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte;

- a körzetközponti jegyző, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényét a nyilvántartásba bejegyezte.

Akadálymentesítési támogatás 

A súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe.

A támogatás 

- akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, 

- meglévő lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint, 

ha az építtető vagy a vásárló a mozgássérült, 

- illetőleg legfeljebb százezer forint - új és meglévő lakásra egyaránt -, ha az építtető vagy vásárló által eltartott közeli hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, testvér, élettárs) a mozgássérült.

A támogatást a mozgássérült vagy az elhelyezéséről gondoskodó közeli hozzátartozó igényelheti, ha a mozgássérült személy mozgásszervi fogyatékosnak vagy súlyos mozgáskorlátozott személynek minősül, és a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetőleg az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért ahhoz, hogy az épületet, illetőleg lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.

Jó tudni

Ugyanazon lakóingatlanra akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.

A támogatást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) javaslata alapján folyósítja az erre felhatalmazott hitelintézet. Egy személy csak egy alkalommal vehet igénybe állami támogatás.

A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgás-korlátozottságot a következő módon kell igazolni:

- a súlyos mozgáskorlátozottságot megállapító, a lakhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által hozott jogerős határozattal,

- a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői véleményével, ha az igénylő súlyos mozgásszervi fogyatékos 

- a fenti igazolások hiányában a lakóhely szerint illetékes rehabilitációs szakrendelés orvosának szakvéleménye arról, hogy a magánszemély súlyos mozgáskorlátozott.

Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerint illetékes mozgássérültek egyesületéhez kell benyújtania, a MEOSZ-hoz címzetten.

A kérelmet mellékleteivel együtt a helyi szervezet a MEOSZ-hoz továbbítja, ahol a főtitkár a javaslatot hitelesíti, szükség esetén kiegészíti, majd a teljes iratanyagot továbbítja a folyósításra felhatalmazott hitelintézethez.

A támogatás cél szerinti felhasználásáról (a támogatás elköltésének módjáról, a megvalósított akadálymentesítésről) a támogatott a támogatás folyósítását követő 120 napon belül írásban beszámol a MEOSZ felé. A megvalósított akadálymentesítést a MEOSZ ellenőrizheti.

A TARTÓSAN BETEG, ILLETŐLEG SÚLYOSAN FOGYATÉKOS BETEG HOZZÁTARTOZÓJA FOLYÓSÍTHATÓ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Gyermekgondozási segély

Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?

A szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő (ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú részére engedélyezte a szülői ház elhagyását),

- a gyermek 2. életévének betöltéséig,

- ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig),

- a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig, a nagyszülő a szülő jogán.

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek hány éves koráig folyósítható a gyermekgondozási segély?

Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, a gyermek 10. életévének betöltéséig jár a gyermekgondozási segély.

Méltányosságból meghosszabbítható-e a gyermekgondozási segély a tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltésétől 14-dik életévnek betöltéséig?

2006. január 1-jét követően nem állapítható meg méltányosságból az ellátás. A tartósan beteg gyermek 10. évének betöltését követően a szülő a helyi önkormányzattól kérheti az ápolási díj megállapítását, ha a gyermek önmaga ellátására képtelen, állandó gondozásra, ápolásra, felügyeletre szorul.

Hol kell igényelni a gyermekgondozási segély megállapítását?

Az igényt a lakóhely szerint illetékes Magyar Államkincstár lakóhely szerint illetékes igazgatóságához kell benyújtani.

Milyen összegű a gyermekgondozási segély?

A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2011-ben 28.500,- Ft), töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

Ikergyermekek nevelése esetén mennyi a gyermekgondozási segély összege?

A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2011-ben 28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

Mely esetben van lehetőség a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapítására?

A Kincstár vezetője – méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek:

- ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak; 

Megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot:

- a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható. 

Milyen iratokat kell az igénybejelentőhöz csatolni?

Az igényléshez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően: 

- a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;

- a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermek-pszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.

A kérelmet formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti Kincstárhoz kell benyújtani.

A gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehet kérni az ápolási díj megállapítását is?

A gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló személy fokozott ápolást igényel. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

- étkezni, vagy

- tisztálkodni, vagy

- öltözködni, vagy

- illemhelyet használni, vagy

- lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

feltéve, hogy esetében a fenti pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

Ápolási díj

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ki állapítja meg az ápolási díjra való jogosultságot?

Az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője.

Ki jogosult alanyi jogon ápolási díjra?

A jegyes kivételével az a hozzátartozó, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló 

súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy

tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. 

Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki tekinthető hozzátartozónak?  

A közeli hozzátartozók, azaz: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; valamint a hozzátartozó: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?

Akinek

- segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,

- hallásvesztesége oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

- értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá a tizennegyedik életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),

- mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes,

- és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege?

Az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, mely 2011-ben 29.500,- Ft.

Kinek állapítható meg az emelt összegű ápolási díj?

Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.

Mennyi az emelt összegű ápolási díj összege?

 Az emelt összegű ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130%-val (2011-ben 38.350,- Ft)

Ki minősül fokozott ápolást igénylő személynek?

Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

étkezni, vagy

tisztálkodni, vagy

öltözködni, vagy

illemhelyet használni, vagy

lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

feltéve, hogy esetében a fentiek  közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll.

Ki állapítja meg, hogy a súlyosan fogyatékos ápolt fokozott ápolást igényel?

Az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő. 

Méltányosságból kinek lehet ápolási díjat megállapítani?

A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi. 

Ha az önkormányzat méltányosságból állapít meg ápolási díjat, a jogosultságot kötheti- e jövedelmi feltételhez?

Igen, az önkormányzat a helyi rendeletében az ápolási díj megállapítását jövedelmi feltételhez kötheti.

Az ápolási díjra való jogosultság szempontjából ki minősül tartósan beteg személynek?

Aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Mennyi a méltányosságból megállapított ápolási díj összege?

A méltányosságból megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (29.500,- Ft) 80%-a (2011-ben 23.600,- Ft) 

Meg lehet állapítani az ápolási díjat, ha az ápoló más rendszeres pénzellátásban is részesül?

Csak abban az esetben, ha a folyósított rendszeres pénzellátás összege nem haladja meg az ápolási díj összegét. Ha a rendszeres pénzellátás összege nem éri el az ápolási díj összegét, az ápolási díj havi összege az ápoló részére folyósított más rendszeres pénzellátás és az ápolási díj összegének a különbözete. 

Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

Ha az ápoló az ápolási díj folyósítása alatt saját jogú nyugellátásra szerez jogosultságot, részesülhet-e a nyugdíj mellett teljes összegű ápolási díjban?

Ha az ápoló 18 éven felüli tartósan beteg személyt ápol, s saját jogú nyugellátásra szerez jogosultságot, az ápolási díjra nem jogosult, kivéve abban az esetben, ha a nyugellátás összege nem éri el az ápolási díj összegét. Ebben az esetben a nyugellátás összegét egészítik ki az ápolási díj összegéig.

Mely esetben jogosult az ápoló a saját jogú nyugellátás mellett a teljes összegű ápolási díjra?

Ha a súlyosan fogyatékos beteget ápoló személy részére saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást (öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj) állapítanak meg, továbbra is jogosult az ápolási díjra, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapítása időpontjában több mint tíz éve folyósítják.

Lehet-e a gyermekgondozási segély folyósítása mellett ápolási díjat folyósítani?

Amennyiben a gyermekgondozási segélyben részesülő személy rendelkezik az ápolási díj megállapításához szükséges feltételekkel, részére az ápolási díjat meg lehet állapítani. Ebben az esetben a gyermekgondozási segély összegét egészítik ki az ápolási díj összegéig.

Milyen időtartamnak minősül az ápolási díj folyósításának időtartama?

Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 10% nyugdíjjárulékot vonnak.

Ha a nyugellátásban részesülő személy részére ápolási díjat folyósítanak, az ő esetében is levonják a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot?

A saját jogú nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet.

A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

Milyen igazolásokat kell az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni?

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt

súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és 

arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

A háziorvos milyen iratok alapján állítja ki a tartósan betegségről, vagy súlyosan fogyatékos állapot fennállásáról szóló igazolást?

az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy

a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy

a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján.

A háziorvos a súlyos fogyatékosság tényéről szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.

Mi a teendő abban az esetben, ha az ápoló nem ért egyet a háziorvos igazolásával, mert nem minősítette az ápoltat tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személynek?

Ha az ápolást végző hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos igazolásával, annak felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti.

Mi a teendő abban az esetben, ha az ápoló nem ért egyet a háziorvos szakvéleményével, amely szerint az ápolt nem szorul állandó ápolásra, gondozásra?

Ha az ápoló a házi orvos által kiállított szakvéleménnyel nem ért egyet, a szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézménytől kérheti.

Mely esetben nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó? 

Abban az esetben, ha az ápolt személy

- két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha

- a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy

- az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy

- az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

- ha az ápoló

- rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,

- szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,

- keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

Megállapítható-e az ápolási díj annak a személynek, akinek tartósan beteg gyermeke kollégiumi ellátásban részesül, s csak hétvégeken tartózkodik otthon?

Ha a tartósan beteg gyermek csak hétvégén tartózkodik otthon, az ápolási díj megállapítására nincs lehetőség.

Megállapítható-e az ápolási díj annak a hozzátartozónak, akinek tartósan beteg gyermeke általános iskolába jár, s nem veszi igénybe a napközi ellátást?

Az ápolási díjat meg lehet állapítani, ha a tartósan beteg gyermek csak a kötelező tanórai foglalkozásokon vesz részt.

Mely esetben kell megszüntetni az ápolási díj folyósítását? 

Abban az esetben, ha

- az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

- az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

- az ápolt személy meghal,

- az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

- a jogosultságot kizáró körülmény következik be.

Az ápolt halála esetén mikor szüntetik meg az ápolási díj folyósítását?

Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

FELHASZNÁLT JOGANYAG

Fogyatékossági támogatás 1998. évi XXVI. Tv.

Rokkantsági járadék 83/1987.(XII.27. ) MT rendelet

Rendszeres szociális járadék 387/2007.(XII.23.) Kormányrendelet

Rendszeres szociális segély 1993. évi III. tv.

Közgyógyellátás 1993. évi III tv.

Parkolási Igazolvány 218/2003.(XII.11.) Kormányrendelet

Normatív tankönyvtámogatás 2001. évi XXXVII. Tv.

Étkezési térítési díjkedvezmény 1997. évi XXXI. tv.

Szociális Alap és Szakszolgáltatás 1993. évi III. tv.

Személyi jövedelemadó kedvezmény 1995. évi CXVII. Tv, valamint a 335/2009.(XII.29.) Kormányrendelet

Utazási kedvezmények 85/2007.(IV.25.) Kormányrendelet

Súlyosan mozgáskorlátozott személyek 

közlekedési kedvezményei 164/ 1995.(XII.27. ) Kormányrendelet

Akadálymentesítési támogatás 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet

Gépjárműadó kedvezmény 1991. évi LXXXII. Tv.

Magasabb összegű családi pótlék 1998. évi LXXXIV. tv.

Gyermekgondozási segély 1998. évi LXXXIV. tv.

Ápolási díj 1993. évi III tv.

MELLÉKLETEK

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok

A) 1. Anyagcsere- és endokrinbetegségek

1. Phenylketonuria és egyéb enzimbetegségek (laboratóriumilag igazolt, különleges diétát igénylő esetek, pl. laktózérzékenység).

2. Cukorbetegség (diabetes mellitus).

3. Egyéb súlyos endokrin- és anyagcserebetegségek.

A) 2. Anyagcsere és gasztroenterológiai betegségek

1. Coeliákia

2. Dermatitis herpetiformis Duhring, lineáris IgA dermatózis

3. Mucoviscidosis

4. Krónikus gyulladásos bélbetegségek (M. Crohn, colitis ulcerosa)

5. Gastroesophagealis reflux betegség, amely intraoesophagealis pH-méréssel és endoscopos vizsgálattal egyaránt igazolt, valamint 6 hónapnál hosszabb gyógyszeres kezelést igényel

6. Egyéb súlyos gasztroenterológiai betegségek (pl. terheléssel igazolt táplálékfehérje-allergia, mely 2 éves kor felett is fennáll)

B) Kardiológiai betegségek

1. Veleszületett szívhibák közül

a) a műtét előtti esetek, ha a keringési elégtelenség csak gyógyszeres kezeléssel küzdhető le,

b) az extracorporalis szívműtétet indokló esetek, a műtét után egy évig,

c) a maradványtünetekkel járó, gyógyszeres vagy egyéb kezelésre szoruló műtét utáni esetek,

d) a cyanosissal járó kórképek,

e) a műtétet igénylő, balszívfél obstructioval járó kórképek (műtét előtt, valamint műtét után legalább egy évig),

f) a maradványtünetekkel járó, intervenciós kardiológiai beavatkozást igénylő esetek.

2. Tartós gyógyszeres kezelést igénylő ritmuszavar.

3. Gyulladásos szívbetegségek (carditis, endocarditis, többszörösen kiújuló pericarditis).

4. Cardiomyopathiák.

5. Szívtranszplantációra váró, illetve azon átesett szívbeteg gyermekek.

6. Kombinált gyógyszeres kezelést igénylő hypertonia.

C) Vesebetegségek

1. Kétoldali vese dysplasiák, hypoplasiák.

2. Nephrosis-szindroma (a kezelés befejezése után 3 évig).

3. Chronikus pyelonephritis.

4. Recidiváló pyelonephritisek húgyúti rendellenességek talaján (amennyiben műtéti korrekció nem lehetséges), illetve vesico-ureteralis refluxszal járó esetekben.

5. Progresszív glomerulonephritis.

6. Renovascularis (malignus) hypertoniák.

7. Idült veseelégtelenség.

8. Tartós gyógyszeres kezelést igénylő tubulopathiak.

9. Egyéb krónikus, műtétet igénylő obstruktív uropathiak, a végleges műtéti megoldásig és/vagy a teljes gyógyulásig.

10. Vesetranszplantációra váró, illetve azon átesett vesebeteg gyermekek.

D) Immunpathológiai kórképek

1. Rheumatoid arthritis.

2. Systemás lupus erythematodes.

3. Egyéb súlyos autoimmun kórképek.

4. Primer immunhiányos betegségek (Átmeneti IgG hiány esetén nem indokolt a jogosultság!).

5. AIDS (szerzett immunhiányos betegség) laboratóriumilag igazolt, a Szent László Kórház Gyermek Immunológiai Ambulancia által is gondozott esetek.

6. Splenectomia utáni állapot.

E) Haematológiai kórképek

1. A vérzés, alvadás, valamint a vérsejtek képzésének és pusztulásának súlyos, krónikus zavarai.

2. Csontvelőátültetés.

Restitutio ad integrum gyógyulás esetén a gyógyszeres kezelés befejezésétől számított 5 évig, egyéb esetekben 18 éves korig.

F) Rosszindulatú daganatok, illetve leukémiák

Rosszindulatú betegség esetén a kezelés időtartamára, és az azt követő 5 évig. Tartós szövődmény vagy károsodás esetén 18 éves korig.

G) Pulmonológiai kórképek

1. A gyermekkori aszthma bronchiale krónikus formái, ha a beteg preventív, folyamatos gyulladáscsökkentő terápiára és/vagy rendszeres szakgondozásra szorul.

2. Krónikus, tartósan jelentős mértékű, csökkent légzésfunkcióval járó obstruktív és/vagy restriktív pulmonológiai elváltozások, továbbá hörgőtükrözéssel, és/vagy képalkotó eljárásokkal igazolt, a légzőrendszer funkcióját befolyásoló légúti fejlődési rendellenességek, anatómiai eltérések, immotilis cilia szindroma.

3. Hét éven aluliaknál súlyos, ismételt obstruktív légzészavarral járó kórképek, melyek gyakori kórházi kezelést igényelnek és a recidivák veszélye miatt a gyermek közösségbe nem adható.

H) Neurológiai betegségek

1. Gyermekközösségben elhelyezhető, de gyakori epilepsziás rohamok, magatartási zavar miatt gyakran hosszabb otthoni megfigyelést, pihenést igénylő epilepsziás betegek, akik felügyelete, ápolása miatt a családtagok kénytelenek a munkájuktól távol maradni.

2. Gyógyszerrel részben beállítható epilepsziások, akiknek havonta átlagosan legalább egy rohamuk van.

3. Progresszív degeneratív (neurometabolikus) folyamatok.

4. Incontinenciát okozó meningo-myelocele.

5. A központi és perifériás ideg- és izomrendszer recidiváló, súlyos betegségei, melyek maradványtünetekkel gyógyulnak, illetve csak remissioba kerülnek (pl. Sclerosis multiplex, polyneuritis, polymyositis).

6. Trauma, sérülés következtében elvesztett beszédképesség: aphasia, dysphasia.

I) Bőrgyógyászati betegségek

1. Psoriasis vulgarisból, atopiás dermatitisből, ichtyosisból vagy más dermatozisból kialakuló erythroderma, epidermolytikus hyperkeratosis.

2. Langerhans sejtes histiocytosis. Xeroderma pigmentosum.

3. Epidermolysis bullosa simplex (kiterjedt forma) és dystrophica.

4. Súlyos kiterjedt bőrgyógyászati kórképek (1 éven túl gyógyulók vagy csak remissioba hozhatók) a betegek naponta többszöri kenőcsös kezelést, kötözést igényelnek.

J) Egyéb krónikus betegségek, illetve fejlődési rendellenességek

A végleges (esetleg műtéti) megoldásig, amelyek gyógyulása egy éven belül nem várható, illetve mindaddig, amíg a gyermek gondozása különös terhet okoz.

K) Érzékszervi fogyatékosságok

1. Vakok és gyengénlátók

Akiknek látóélességét távolra mindkét oldalon 0,3-nál rosszabbnak minősítette a szemészeti vizsgálat, illetve akiknél központi idegrendszeri károsodás talaján centrális látászavar alakult ki és az illető aliglátó.

2. Siketek és nagyothallók

Akiknek hallásküszöb értéke mindkét oldalon a beszédfrekvenciákon 40 dB felett van és ezt audiológiai állomás igazolta.

L) Mozgásszervi fogyatékosságok

1. Egy végtag vagy egy jelentős szegmentjének hiánya. Veleszületett vagy szerzett végtaganomáliák, ha tartós funkciózavarral járnak.

2. A központi idegrendszer sérüléseire visszavezethető súlyos mozgászavarok, bénulások.

3. A gerincoszlop és a mellkas deformitása, amely erősen károsítja a támasztó és mozgató funkciókat vagy légzési, illetve keringési zavart okoz, amely miatt a betegség különleges gyógykezelést igényel, ha műtét (műtét után 1 évig) vagy éjjel-nappal fűző viselése szükséges (a viselés ideje alatt).

4. Achondroplasia.

5. Aki a mozgásszervi fogyatékossága következtében korának megfelelő önálló életvitelre képtelen, szükséges helyzetváltoztatásaihoz segítségre van szüksége, állandó terápiára és orvosi gondozásra szorul, ellátása a szülő részéről fokozott gondozást igényel.

M) Értelmi fogyatékosság

1. A súlyos halmozottan fogyatékosok (BNO kód F73).

2. Középsúlyos fokban fogyatékosok (BNO kód F71-F72).

Akiknek IQ pontja 20-49 között határozható meg, olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard deviációja 15.

N) Pervazív fejlődési zavarok

1. Autizmus

2. Mutizmus

O) Pszichiátriai betegségek

Elmebetegség és súlyos magatartási zavar, melynek okán a gyermek közösséget, nevelési és oktatási intézményt - ide nem értve a speciális közösség, illetve nevelési és oktatási intézmény esetét - önmaga és a közösség veszélyeztetése miatt nem látogathat.

P) Többszörös és összetett betegségek

Többszörös és összetett betegségek, melyek együttesen felelnek meg a rendeletben meghatározott feltételeknek.

Q) Neonatológiai utóképek

1. 1500 gramm születési súly alatt 3 éves korig különös betegség nélkül.

2. A központi vagy perifériás idegrendszer perinatálisan, illetve újszülöttkorban elszenvedett súlyos, maradványtünetekkel gyógyult károsodásai.

3. Bronchopulmonális dysplasia.

A MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ BETEGSÉGET VAGY FOGYATÉKOSSÁGOT MEGÁLLAPÍTÓ IGAZOLÁS KIADÁSÁRA JOGOSULT SZAKORVOS

A) 1. Anyagcsere- és endokrinbetegségek

Endokrinológus szakorvos 

Gyermek gasztroenterológus szakorvos

A) 2. Anyagcsere- és gasztroenterológiai betegségek 

Gyermek gasztroenterológus szakorvos, gyermekpulmonológus szakorvos

B) Kardiológiai betegségek

Csecsemő- és gyermekkardiológus szakorvos

C) Vesebetegségek 

Nephrológus, urológus szakorvos

D) Immunpathológiai kórképek 

Speciális szakorvos

E) Haematológiai kórképek 

Haematológus szakorvos

F) Rosszindulatú daganatok, illetve leukémiák 

Gyermekleukémia- és tumorcentrumok szakorvosa

G) Pulmonológiai kórképek 

Gyermekpulmonológus szakorvos

H) Neurológiai betegségek 

Gyermekneurológus szakorvos

I) Bőrgyógyászati betegségek 

Bőrgyógyász szakorvos

J) Egyéb krónikus betegségek, illetve fejlődési rendellenességek

Speciális szakorvos

K) Érzékszervi fogyatékosságok

Gyermekszemész szakorvos, csecsemő- és gyermek fül-orr- gégész szakorvos, audiológus szakorvos

L) Mozgásszervi fogyatékosságok

Speciális szakorvos

M) Értelmi fogyatékosság

Különböző szakértői bizottságok szakorvosai

N) Pervazív fejlődési zavarok

Speciális szakorvos

O) Pszichiátriai betegségek

Speciális szakorvos

P) Többszörös és összetett betegségek

Érintett szakorvosok

Q) Neonatológiai utóképek

Neonatológus szakorvos, gyermekneurológus szakorvos

ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK

Autisták Érdekvédelmi Egyesülete

1066 Budapest, Jókai u.2-4. II. emelet

Tel.: 1/301-9067, 354-1073

Fax: 1/302-0194

autist@interpont.hu

 HYPERLINK "http://www.esoember.hu" www.esoember.hu

Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Szövetsége

1085 Budapest, Üllői u. 14. I/6.

Levelezési cím: 1365 Budapest, Pf. 705

Telefon/fax: 1/411-1356, 1/411-1357

efoesz@efoesz.hu

 HYPERLINK "http://www.efoesz.hu" www.efoesz.hu

ÉTA – Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok

1158 Budapest, Molnár Viktor u. 94 - 96.

Telefon/fax: 1/414-0500, 414-0501

etasz@mail.axelero.hu

 HYPERLINK "http://www.eta-szov.hu" www.eta-szov.hu

Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége

1032 Budapest, San Marco u. 76.

Tel.: 1/388-5529, 1/388-2387, 1/388-2388, 1/454-1174, 1/454-1136, 1/368-1758

Fax: 1/454-1144

meosz@meoszinfo.hu

 HYPERLINK "http://www.meosz.hu" www.meosz.hu

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

1068 Budapest, Benczúr u. 21.

1388 Budapest, Pf. 80

Tel.: 1/351-0434

Fax: 1/342-1989

titkarsag@sinosz.hu

 HYPERLINK "http://www.sinosz.hu" www.sinosz.hu

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

1146 Budapest, Hermina út 47.

Tel.: 1/384-8440, 1/384-5028

mvgyosz@axelero.hu

 HYPERLINK "http://www.mvgysz.budapest.hu" www.mvgysz.budapest.hu

Halmozottan Sérültek Szülőszövetsége

2132 Göd IV. Béla király u. 16.

Tel./Fax: 06-27-310-863

hserultekszsz@vnet.hu

Országos Jelnyelvi Tolmácshálózat 

Budapest: 

Korner Budapesti Jeltolmács Szolgálat 

cím: 1067 Budapest, Eötvös u. 26/b. 

fax: 3010607 

mobil/sms: 30/5557999 telefon: 3010607 

e-mail: info@korner.hu 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Budapesti Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 1068 Budapest, Benczúr u. 21. 

fax: 4137938 

mobil/sms: 30/8587373 telefon: 4137937 

e-mail: tolmacsszolgalat@sinosz.hu 

Vidék

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Baranya Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 7621 Pécs, Jókai u. 9. 

fax: 72/532-516 

mobil/sms: 30/5739058 telefon: 72/225-156 

e-mail: pecs.tolmacs@sinosz.hu 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 6000 Kecskemét, Táncsics M. u. 19. 

fax: 76/417587 

mobil/sms: 70/3311878 telefon: 76/417-587 

e-mail: kecskemet.tolmacs@sinosz.hu 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Békés Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 5600 Békéscsaba, Trefort u. 19-23. 

fax: 66/467-461 

mobil/sms: 70/317-3403 telefon: 66/467-461 

e-mail: bekescsaba.tolmacs@sinosz.hu

Agria-Humán Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 3530 Miskolc, Erzsébet tér 2. 

fax: 46/506-374 mobil/sms: 20/3844795 telefon: 46/506-373 

e-mail: agriahu5@axelero.hu 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Csongrád Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 6722 Szeged, Attila u. 3. 

fax: 62/632-887 

mobil/sms: 70/5146830 telefon: 62/632-886 

e-mail: szeged.tolmacs@sinosz.hu 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Fejér Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 8000 Székesfehérvér, Fürdő sor 3. 

mobil/sms: 70/514-6870 

e-mail: szekesfehervar.tolmacs@sinosz.hu

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 9021 Győr, Amadé L.u. 1. 

fax: 96/335-294 

mobil/sms: 30/560-1747 telefon: 96/523-342 

e-mail: jtszgyor@axelero.hu 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Hajdú-Bihar Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 4024 Debrecen, Varga u.8. 

fax: 52/349-870 

mobil/sms: 70/317-3409 telefon: 52/349-870 

e-mail: debrecen.tolmacs@sinosz.hu 

Agria-Humán Heves Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 3300 Eger, Rákóczi u. 15. 

fax: 36/510-741 

mobil/sms: 20/2320711 telefon: 36/510-740 

e-mail: agriahu4@axelero.hu

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 5000 Szolnok, Szapáry u. 19. 

fax: 56/413-187 

mobil/sms: 70/3173394 telefon: 56/413-187 

e-mail: szolnok.tolmacs@sinosz.hu 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Komárom-Esztergom Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 2890 Tata, Vasút u. 64. / 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 42. 

mobil/sms: 70/2445846 telefon: 34/382084 

e-mail: tolmacsszolgalat@fw.hu 

Agria-Humán Nógrád Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 3100 Salgótarján, Fő tér 1. 

fax: 32/432-407 

mobil/sms: 30/5562343 telefon: 32/432-407 

e-mail: jeltolmacs@starjan.hu 

Harke Pest Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 1068 Budapest, Székely Bertalan u. 11. 

fax: 3026034 

mobil/sms: 30/4624580 telefon: 3026034 

e-mail: harke.pest@jtsz.hu 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Pest Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 1068 Budapest, Benczúr u. 21. 

fax: 3421989 

mobil/sms: 30/9999287 telefon: 3510434 

e-mail: pesti.tolmacsszolgalat@sinosz.hu 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Somogy Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 7400 Kaposvár, Irányi D. u. 12. 

fax: 82/320-506 

mobil/sms: 20/252-8311 telefon: 82/320-506 

e-mail: kaposvar.tolmacs@sinosz.hu

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 2. 

fax: 42/401621 

mobil/sms: 70/3173397 telefon: 42/401-621 

e-mail: nyiregyhaza.tolmacs@sinosz.hu 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Tolna Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 7100 Szekszárd, Ady E. u. 14. 

fax: 74/412-380 

mobil/sms: 70/5146869 telefon: 74/510-832 

e-mail: szekszard.tolmacs@sinosz.hu 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Vas Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 9700 Szombathely, Margaréta u. 1. 

fax: 94/505969 

mobil/sms: 30/589 7379 telefon: 94/310417 

e-mail: vas@jtsz.hu 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 8200 Veszprém, Budapesti út. 16. 

fax: 88/328-856 

mobil/sms: 30/4018312 telefon: 88/328856 

e-mail: veszprem.tolmacs@sinosz.hu 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Zala Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat 

cím: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 23. 

fax: 92/401-475 

mobil/sms: 30/312-6380 telefon: 92/401-475 

e-mail: zala.tolmacs@sinosz.hu

ENGEDÉLYEZETT TÁMOGATÓ SZOLGÁLATOK

Ir. szám	Település	Utca, házszám	Megnevezés
2730	Albertirsa	Dózsa Gy. U. 26.	Albertirsai Speciális Foglalkoztató Otthon és Intézményi Tám. Szolgálat
6783	Ásotthalom	Felszabadulás u. 2-6.	Gondozási Központ
6500	Baja	Pokorny u 1-3	Bajai Egyesített Szociális Intézmény
6500	Baja	Pokorny u. 1-3	Egyesített Szociális Intézmény
8184	Balatonfűzfő	Szállás u.6.	Move Támogató Szolgálat
5600	Békéscsaba	Bartók B. út 12.	Egyesített Szociális Intézmény Központ, ’D’ Idősek Otthona
5600	Békéscsaba	Orosházi út 71.	Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Támogató Szolgálat
5600	Békéscsaba	Orosházi út 71.	Mozgáskorlátozottak B. M. Egyesülete Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat
5600	Békéscsaba	Jókai u. 15.	Mozgáskorlátozottak B. M. Egyesülete Napraforgó Támogató Sz.
1012	Budapest 01. ker.	Attila út. 89.	Budavári Önk. Családsegitő és Gyermekjóléti Szolgálat
1028	Budapest 02. ker.	Pinceszer u. 20/a.	Súlyosan Mozgássérültek Bethesda Segélyező Alapítv. Támogató Szolg.
1028	Budapest 02. ker.	Len u. 15/a.	Egalitás Mozgássérültek Létbiztonságát Elősegítő Alapítv. Támogató Szolg.
1032	Budapest 03. ker.	Gyenes u. 12.	III.sz. Gondozási Központ, Támogató Szolgálat
1044	Budapest 4.ker.	Hajnal u.5.	Támogató Szolgálat
1061	Budapest 6. ker.	Király u. 38.	Terézvárosi Gondozó Szolgálat
1068	Budapest 06.ker.	Király u. 82. félemelet 6.	Támasz a Csupaszívek Társasága Terézvárosi Támogató Szolgálat
1076	Budapest 07. ker.	Hernád u. 27.	Értelmi Fogyatékosok Fővárosi Érdekvédelmi Egyesülete
1072	Budapest 7.ker.	Klauzál tér 5.	Küldetés Egyesület
1115	Budapest 11. ker.	Bartók Béla út 96.	Magyar Karitász Rév Szenvedélybeteg Segítő Szolgálat
1122	Budapest 12. ker.	Kékgolyó u. 19.	Magyarországi Krízisintervenciós Kp. Egy. Támogató Szolgálat
1135	Budapest 13. ker.	Róbert Károly krt. 102.	Támogató Szolgálat
1212	Budapest 21. ker.	Völgy u. 82.	Csepeli Gondozási Központ, Fogyatékosokat Támogató Szolgálat
	Debrecen	Thomas Mann u.3/a fsz.2.	Kezünket Nyújtjuk Támogató Szolgálat
4025	Debrecen	Hatvan u.1/c	Tiszántúli Református Egyházkerület Támogató Szolgálat
4033	Debrecen	Mátyás k. u.10/a.	Liget Lakóotthon
4130	Derecske	Köztársaság út 103.	Derecskei Mentálhigiénés és Ápolási Központ Kht
3300	Eger	Rozália u. 21.	Autista Alapítvány
2030	Érd	Emma u. 8.	Szociális Gondozó Központ Támogató Szolgálat
4900	Fehérgyarmat	Tömöttvár u.29-31.	Városi Szociális Központ
9024	Győr	Kálvária u. 2.	Fogyatékosok Napközi Otthona és Támogató Szolgálat
5700	Gyula	Lahner Gy. u. 9.2/11.	Támogató Szolgálat
5300	Karcag	Dózsa György u.9.	Move Reménység Támogató Szolgálat
6000	Kecskemét	Margaréta u 2	KMJV Önk. EÜ. és Szoc.Intézmények Igazgatósága Támogató Szolgálat
6200	Kiskőrös	Kossuth l. u 27	Egyesített Szociális Intézmények Humán Támogató Szolgálat
6400	Kiskunhalas	Nefelejcs u.9.,	Nefelejcs Szakosított Otthon Fogyatékosok Napközi Otthona
5310	Kisújszállás	Deák F. u.10.	Move Segítség Támogató Szolgálat
4600	Kisvárda	Tompos uti ltp. 1.	Városi Bölcsőde és Rehabilitációs Napköziotthon
9900	Körmend	Thököly u. 46.	Szociális Szolgáltató és Információs Központ Támogató Szolgálat
9900	Körmend	Kossuth u.26.	Egészségügyi és Szoc.Intézmény
8868	Letenye	Petőfi u.40.	Magyar Kolping Szövetség Támogató Szolgálat
5400	Mezőtúr	Szolnoki út 37	Támogató Szolgálat
3526	Miskolc	Szentpéteri kapu 80.	Szimbiózis Alapítvány- Támogató Szolgálat
3526	Miskolc	Kassai u. 19.	Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete- Támogató Szolgálat
2200	Monor	Kossuth L. u. 88.	Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Támogató Szolg.
4400	Nyíregyháza	Vécsey köz 4.	ÉFOÉSZ SZ-SZ-B Megyei Egyesület Támogató Szolgálat
4400	Nyíregyháza	Ungvár sétány 35/a	Nyírségi Támogató Szolgálat
7030	Paks	Kishegyi u 46-48.	Támogató Szolgálat
8500	Pápa	Jókai u.34.	MOVE Kézenfogva Támogató Szolgálat
7632	Pécs	Krisztina tér 9.	Integrált Nappali Szociális Intézmény
7633	Pécs	Endresz Gy. u. 21-23.	Értelmi Fogy. Egyesített Szoc. Intézete
7629	Pécs	Apafi u. 101.	Máltai Sz.Sz. Pécsi Területi Szerv
7627	Pécs	Gesztenyés u. 2.	Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapitvány Mozgássérültek Napközi Otthona
3630	Putnok	Szkala Bertalan 20.	Városi Egészségügyi és Szociális Központ Szociális Gondozási Központja
5085	Rákóczifalva	Kossuth L. u.13.	Egyesitett Szociális Intézmény
9400	Sopron	Kossuth u. 10	Családsegítő Intézet
8330	Sümeg	Kossuth u.31.	Szociális Gondozási Központ
6725	Szeged	Veresács u. 17/b.	Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete (Támogató Szolgálat)
5000	Szolnok	Baross gábor út 56.	Impulzus Egyesület
5000	Szolnok	Csokonai út 34.	Esély a Hátrányos Helyzetű Embereknek Alapitvány
5000	Szolnok	Somogyi Béla út 4/a	Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete
9700	Szombathely	Bem j.u.9/b.	Regionális Szoc. Forrásközpont 'Esély' Fogyatékosokat Támogató Szolgálat
2890	Tata	Almási u. 43.	Szociális Alapellátó Intézmény Támogató Szolgálat
5233	Tiszagyenda	Gorkij út 20/a	Egyesitett Szociális Intézmény Gondozási Központ
5322	Tiszaszentimre	Kossuth út 2.	Szociális és Gazdasági Intézmények Igazgatósága
4244	Újfehértó	Petőfi u. 37.	ÉFOÉSZ SZ.-SZ.-B.M.-i Egyesülete
4065	Újszentmargita	Bödönhát 30.	Támasz-Gondviselés Egyesület, Támogató Szolgálat
2225	Üllő	Pesti út 124.	Üllői Mozgáskorlátozottak Egyesülete Támogató Szolgálat
2225	Üllő	Pesti út 124.	Civil Szolgáltató Kht
2600	Vác	Rákóczi út 36.	Támogató Szolgálat
8445	Városlőd	Kossuth u.68.	MOVE Esély Támogató Szolgálat
2112	Veresegyház	Kálvin u. 6.	ÉFOÉSZ Veresegyházi Támogató Szolgálat
8200	Veszprém	Budapest u.16.	MOVE Egymásért Támogató Szolgálat
8420	Zirc	Bajcsy-zs. u. 9.	Családsegítő-Gondozó és Gyermekjóléti Szolgálat

TÁJÉKOZÓDÁST SEGÍTŐ HONLAPOK 

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány

www.fszk.hu

Fogyatékosügyi Portál

www.fogyatekosugy.hu

Fogyatékos Emberek Magazinja, információs portál

www.serultek.hu

Kézenfogva Alapítvány 

www.kezenfogva.hu

ffriss fogyatékos fiatalok információs honlapja

www.motivacio.hu/ffriss

Fogyatékossággal kapcsolatos Portál 

www.fogyatekos.hu/index.php